« Saafi Brothers: Midnight's Children   A biztonsági övet kérjük becsatolni! »

Adham Shaikh & Tim Floyd

2009. okt. 10. 17:19  Hírnevet ennek a bejegyzésnek!
4 bátor
Kategória: Ambient, Retrospektív, Világjáró

Retrospektív 2.

Kiadó: Instinct Ambient
Megjelenés ideje: 1996. november 12.
Stílus: floating/tribal/desert ambient, field recording

1. Phaze
2. Portals (Part II)
3. Estuary
4. Snakedance
5. Bend
6. Embers
7. Warm Fuzzys
8. Resolution
9. Calling
10. Lullaby
11. Beacon
12. North Twin


Adham Shaikh zenei munkássága két részre tagolható, e két rész közé pedig egy meglehetősen erős határvonal húzható. Ez önmagában csak mérsékelt érdekességgel bír, az azonban már inkább figyelemreméltó, hogy Shaikh-ot csak a második érában alkotott lemezek tették ismertté - ami viszont egyenesen érthetetlen, hogy elismertté is csak ezek által vált (hogy hasonlóan nagy névvel hozzam párhuzamba, Antonionit is csak a '60-as évek közepefelé fedezték fel, holott az ekkor készült filmjei már közel sem nevezhetőek olyan relevánsnak, mint a korábbiak).

A srác még a '90-es évek elején kezdett kísérletezni az orientális zenehagyományok és a szintetizátor, valamint a modern elektronika ötvözésével. 1993-ban került napvilágra első, Realignment című korongja, mely minőségi szempontból még nem nevezhető túlságosan jelentősnek, Shaikh hangzásvilágának az alapjait ellenben viszonylag ügyesen definiálta. A két évvel később megjelent A Journey To The Sun jelentette a fordulópontot. Ez volt az a lemez, melyen Shaikh szinte teljes mértékben tökélyre felesztette a hangullámokon való lovaglást. A tribal, a floating és az electroacid-ambient különös egyvelegeként leírható anyagot az 1995-97 között aktív Instinct Ambient kiadó vállalta magára, többek között ennek is köszönhető, hogy a fiút szélesebb közönség is megismerhette.

Ezzel pedig el is érkeztünk jelen írás tárgyához, az 1996-ban megjelent, Tim Floyddal közösen készített Drifthez, mely mind a mai napig nemcsak Shaikh, de az ambient mint műfaj egyik legpatinánsabb képviselője. Az egy évvel korábbi keleti felségterületeken tett kirándulás után a célpont ezúttal: Amerika északnyugati területei; a Sziklás-hegység és a Kordillerák vidéke, valamint az itt található sivatagok. A napbéli utazás után Shaikh összepakolt, és Tim Floyd barátjával karöltve nekivágott az ismeretlennek. Céljuk elsősorban - a vidék feltérképezése mellett - környezeti felvételek készítése volt, melyekből aztán a stúdióban kívántak zenét fabrikálni. A hosszúra nyúlt kirándulás során a két srác a legkülönfélébb hanghatásokat rögzítette: az élővilág neszei mellett "mechanikusan generált" jelenségek zajait is megörökítették (kézmosás a vízben, lépések a bozótban stb.). A field recording egy rendkívül sajátos értelmezését ezután profi stúdióban vágták össze, s társították hozzá a hangszeres kíséretet (Tim Floyd szólaltatja meg a dominanciát képző gitárt - nem is akárhogy!), valamint - nem utolsó sorban - olyan elektroakusztikus hangeffekteket, melyek még épp nem ejtettek foltot a majdnem-kész felvételek makulátlanul és lenyűgözően organikus textúráján.

Az eredmény bámulatosra sikeredett. Visszafogottan építkező, mégsem marginális betétekkel ellátott anyag került ki Shaikh és Floyd keze közül, mely a tengerentúli túra egyfajta beszámolójának is tekinthető. Impresszionisztikus hangzásvilággal van dolgunk, ennélfogva erősen intuitív jellegű az albumon fellelhető valamennyi szám: kerülik a jó előre kiszámítható megoldásokat, bátran kanyarodnak le a megszokott ösvényről, mégsem válnak kísérleti zenévé. A gyakran kopár, de mindenképpen néptelen hegyvidékekhez illően az albumból áradó hangulat leginkább melankóliával és hűvősséggel áthatott. Többek között ez is lehet az oka, hogy a lemezt késő ősszel dobták piacra, a Drift ugyanis kiváló aláfestő zenéje a természet lecsupaszodásának, az idő csípősre fordulásának. Mégsem winter ambientet hallunk - szerencsére -, az olyan darabok, mint pl. az Embers a téli éjszakák mellett a pattogó tűz melegét is felelevenítik.

Összképét tekintve egy meditatív, tiszta útra invitál a duó munkája, melyet a szürkületi órákban a legjobb elővenni. A Steve Roach-ot nyíltan és ügyesen megidéző korong olyan további kiválóságoknak szolgáltatott inspirációt és kiindulópontot, mint pl. Rudy Adrian, aki Desert Realms címen futó útibeszámolóját hasonló hangvételben készítette el (itt írtam róla korábban).

Shaikh a Drift után hosszú ideig visszavonultan élt, és többek között hangtechnikai órákat hallgatott a Queens Universityn. Ennek eredményét hallhatjuk a hat évvel későbbi Essence című lemezen, mely Shaikh saját alapítású kiadója gondozásában készült. Ahogy címéből is sejthető, egyfajta összegzése ez Adham zenei világának, a korábban kialakított hangzás azonban már szinte nyomokban sem fedezhető fel a 2002-es - egyébként remek - albumon. A korábban már előkerült keleti spiritualitás ezúttal teljesen direkt módon került terítékre, az Essence pedig - makulátlan minősége ellenére - puszta orientalitással megfűszerezett psychedelic chillouttá redukálódott. Shaikh ekkor vált felkapottabb előadóvá, egyre több válogatáslemez vette igénybe a szolgáltatásait (igen, szó szerint elkurvult). A 2004-es Fusion pedig - ahogy az sejthető - már csak középszerű erőfitogtatásként szerepelt a srác diszkográfiájában. Az egyetemen elsajátított professzionalizmus tökéletesen visszacsengett a darabokban, a szenvedélynek azonban már nyoma sem volt. Shaikh zenéje ambient-mércével mérve ekkorra már teljes mértékben populárissá vált. 2006-ban az Interchill Records ismét kiadta az 1995-ös A Journey To The Sunt, ez azonban már aligha javított a helyzeten. Ugyanebben az évben elkészült a Collectivity, mely a rengeteg közreműködő vendégelőadó dacára is unalomba fulladt. Shaikh ezzel szemben ekkor már óriási húzónév volt, mérce az újoncok számára - és tulajdonképpen a mai napig nem változott ez a tendencia. Félreértés ne essék: az "új" Shaikh sem rossz, de a kilencvenes évekhez képest híg és erősen cukrozott, épp ezért a mélyebb ambient iránt érdeklődők nyugodtan merüljenek el ebben a '96-os csodában.

10/10

 

Moesko

Kategóriák

Ambient , Retrospektív , Világjáró

Komment

Eddig 4 komment érkezett

  1. R.:
    2009. 10. 17. 22:25

    Sziasztok!

    Ehhez még nem szóltak hozzá?! Nemár!

    Rendkívül örülök, hogy színvonalas oldaladon bemutattad ezt a remekművet. Kb. fél éve beírtam az egyik ismertetődhöz pár sort róla, miszerint meghallgathatnád és írhatnál róla. Ez "most" teljesült. :)
    Jó volt olvasni a soraidat és jó volt látni a számszerű értékelést is. 10/10 Igen, magam is így gondolom.

    Nem akarok nyálas ömlengést, de számomra ez az ambient csúcsa. :) Pár olyan ember, aki már évek óta ismerkedik az ambient műfajjal és meghallgatta ezt a csodát, ajánlhatna ehhez nagyon hasonlót. Vagy ez eleve bukás, mert a Shaikh-Floyd pároshoz hasonlót sem csinált senki?
    Desert Realms-re mindjárt rá is keresek... ;)

    Shaikh egyéb munkáiba is belekóstoltam, de az igazán nem jött be (vagy át), lehet, hogy adnom kellene még egy esélyt azoknak az albumoknak?

    Tökre jó, hogy van helyesírás-ellenőrzés, csak az ambient szót bejelöli. :) Felvehetnéd a szótárába (már ha lehet ilyet).

    Az oldal kiváló, örülök neki, hogy kb. 1 éve ráakadtam. Lelkesen olvasom a postokat és a hozzászólásokat is.

    Egyébként erre az albumra úgy akadtam rá, hogy volt egy bizonyos Hearts of Space* összeállítás (azt hiszem ezt is említettem régebben), amelyikben a Shaikh-Floyd-féle Drift albumról volt három szám is. Mivel abban a HoS összeállításban a kedvenc részem ezen album második száma, így rákerestem. Nem is emlékszem, hogy honnan lett meg, tán DC-ről.

    Egyébként a kapcsolatom az ambient műfajjal ezen bizonyos HoS összeállítással kezdődött: 445 Drifter (ebben van a 3 szám a Driftről). Arra a szóra kerestem rá, hogy atmosphere, (már magam sem tudom, hogy miért) és kidobta ezt a jó kis 445-öst. Csodálkoztam a méretén, aztán, amikor leért, láttam, hogy majd' 1 órás. Meghallgattam és azóta sem ereszt. Abszolút csúcs! :)

    *Ezek kb. 55-60 perces válogatások, mostanra van belőlük közel ! 900 ! darab. :)
    www.hos.com/
    Bele lehet hallgatni az összeállításokba, bár ahogy láttam csak 30 másodpercet enged. Van viszont fent egy free teljes összeállítás is (566 SYNTHETIC PLEASURES)!

  2. R.:
    2009. 10. 17. 22:34

    Ja, és érdekes... Már vagy 1 hónapja nem hallgattam ezt az albumot és kb. akkor jártam az oldaladon is legutóbb. De asszem tegnapelőtt pont betettem a Driftet. Csak úgy, már hiányzott. (Azért az elmúlt évben nem nagyon volt olyan hónap (vagy inkább hét), hogy ne hallgattam volna meg.) Szépen szól, ahogy kell, az oldalad is eszembe jutott. Ellátogattam rá, és mit látok? Hát a bemutatót az albumról. Sirály! :)

    Némely albumnál számonként elemzed ki a művet, most nem így tettél. Mé'? :)

    A Desert Realms sem a kalózöblön sem az izovadászon nincs fent. Ajjaj. :(

    R.

  3. Moesko:
    2009. 10. 18. 10:39

    R.,
    Örülök, hogy Te is hasonlóképp érzel a lemezzel kapcsolatban. :)
    A számonkénti elemzés, azt hiszem, itt aligha lett volna adekvát. Ez egy rendkívül komplex, egységes lemez, melyet összképében kell (kellene) hallgatni és értékelni. Ha egyetlen számot kiveszek belőle, és külön elemzem, nagy valószínűséggel egy csomó olyan megállapítást tehetek (stilisztikai értelemben persze), amely felírható a számok nagy részére, a hatás viszont, melyet az album teljes játékidejében való meghallgatása nyújt, aligha "jön át" külön-külön véve a tételeket. Az előző retrospektív bejegyzés, a Saafi Bros. lemeze ennek épp ellenkezője. Ott minden szám egy-egy önálló történet, melyek együttesen egy utazássá állnak össze, külön-külön pedig megadják a korong hangulati és műfaji ívét. Ott nehéz lett volna nem szétszedni a lemezt. Itt szétszedni lett volna bajos.

    Torrenten ha nem is fellelhető, a Desert Realms rapiddal könnyedén beszerválható. ;)

  4. Mex:
    2009. 11. 04. 17:51

    Na szert tettem a stuffra. Igazán jó. Ejtős. És nincs agyon szitározva ami amugy Adam zenejere jellemző és speciel én nem csipem. Ez egy kellemes, lágy, dallamos utazás. Nem is értem, hogyan maradhatott ez eddig rejtve előttem. Bizonyára a kora miatt. Mindenképp kötelező. Köszi az ajánlást.

Halljuk, halljuk...

A kommentben ne használj HTML kódolást.
Linkeket ajánlani szabad, de a letöltésekhez tartozó közvetlen linkek moderálásra kerülnek.
Az e-mail megadása kötelező, de ezt csak én fogom látni, és semmi alantas célra nem fogom felhasználni.
Ha nem muszáj, a hozzászólásodban a trágár szavak száma ne haladja meg az egyéb szavak számát (vagyis én elhiszem, ha egy lemez szerinted k*rvajó, de az is érdeklne, hogy miért). Ha regisztráltál a Freeblogon, itt tudsz bejelentkezhetni..





balinto 2006